A szigetre látogatóknak kötelező app a Spotazores. Ezen követhető, hogy merre milyen az időjárás.
Felhők miatt ma töröltük a Sete Cidades környékét, helyette a félig napos Furnas - Riberia Quente környéket választottuk.
Az indulásunk kicsit megkésett mert próbáltam kedvemre való etetőt találni a közelgő ebédhez. Sajnos ez igen időt rabló dolog, hiszen nem tudni, hogy az adott hely nyitva van-e, vagy lecsődölt a Covid alatt.
A Riberia Quente beli Ponta do Garajau két éve jó hely volt, de a weblapja halott, SMS-re nem válaszoltak, így töröltem a lehetőségek közül, hiszen egy zsákfaluban nem jó lyukra futni egy éhségtől ingerült asszonnyal.
A keresgélést lezárandó kiválasztottam a PCR-es voucherrel is kielégíthető Refúgio Açoreano éttermet. Ez ugyan egy tányérfestő hely, de ilyenekbe is be kell néha menni, hogy otthon majd egy vállrándítással el tudd fogadni, hogy megint szarul mosogatott el a géped.
Tányérfestő az az étterem, ahol a tálalás azzal kezdődik, hogy egy kukta valamivel összemaszatolja a táladat. Van fröcskölt, van folyatott és van összekent minta. Amikor ez a minta rákerült a tányérodra, akkor tesznek még rá öt és fél falat eszméletlenül finom kaját, majd megszórják valami baromira nem odavaló dologgal. Ez utóbbi bármi lehet a lóherétől a hóvirágon keresztül a cirokszárig.
Nos ide indultunk.
Manapság nem nehéz valamit megtalálni. Okos mérnökeink egy csomó műholdat lőttek fel azért, hogy félmilliós telefonjainkon a kék pöttyöt rá tudjuk vezetni a piros rajszögre, és ehhez nem kell mást tenni csak követni az utasításokat hogy merre haladj.
Amikor minden összeállt, akkor mi egy utcán álltunk egy Refúgio Açoreano feliratú közlekedési tábla mellett. Alattunk virtuális piros rajzszög, felettünk a pontos gps poziciót mutató célkereszt lebeg, de étterem sehol. Egy nyomorult iránymutató tábla vagy cégér sem volt sehol, ami azt mutatta volna, hogy innen merre tovább.
A "hol a f***ban van az a ki****ott étterem" kérdésemet egy kacskaringós gyomorkorgással nyomatékosítottam. Keresgéltem egy darabig, majd feladtam. Aki megtalálja írja már meg hogy hol van, ne haljak már meg ilyen hülyén! Cserébe rajzolok neki szívecskét a hüvelyk és mutató ujjaimmal!
Úgy döntöttünk, hogy elmegyünk Furnasba a sajtboltba és annak a teraszán eszünk valami apróságot, és ma kihagyjuk az éttermezést. Az utat a tengerparthoz közeli EN3-2A országúton kezdtük meg. Ehune:
Ha megkérdeznéd, hogy mi ebben a nagy szenzáció, akkor elmondom: a szembe jövő autóbusz. Ilyenkor félrehúzódhatsz Tiago nappalijába.
Nagyon kevés ember volt az utcákon.
Furnas felé gyönyörű az út.
A sajtboltot előző látogatásunkkor fedeztük fel. A hivatalos neve Queijaria Furnense. Ez egy kicsi tejfeldolgozó - kocsma - hamburgerező komplexum. Mi főképpen a helyben gyártott kis sajtgurigákért járunk ide, mert tökéletes ajándék az otthoniaknak. Ha ízlik nekik, akkor "Hmmm! Azori", ha meg nem akkor nő a bizalmuk az otthon gyártott trappistában.
A bolt környékén a parkolás nem egyszerű, de mi követtük a tavalyi megoldást: szépen bekanyarodtunk a tejüzem udvarára és beálltunk az egyik céges furgon mellé. Ha szólnak érte, akkor majd adjuk a hülye turistát, akinek nagyon sietnie kell a mosdóba.
A kiszolgálás páratlanul kedves, a felszolgáló teljes tudásával próbálja meg áthidalni a köztünk tátongó nyelvi szakadékot. Az étel nagyon finom, tálalása kulturált. A középső két képen látható adag és az elmaradhatatlan tukóla (two Coke) mindössze 17 eurót taksál.
A hely nagyon tiszta. A tejeskannából készült asztalok a tulajdonos gondolkodásmódját dícsérik.
Furnas pukiszagú világából átmentünk Riberia Quentébe.
Az idevezető egyetlen út nagyon szép. Jelenleg nagyon dolgoznak rajta mert úgy tűnik egy földcsuszamlás nem régen betemethette ezt az utat.
Riberia Quente egy zsákfalu. Nem a legszebb hely a szigeten, de van amiért érdemes idejönni. A strandja nagyon jó, a korábban említett Ponta do Garajau étterem két éve szintén megelégedésünkre volt. Egyébként az étterem nyitva van, csak a tulajdonosnak nincs egy kanyi érzéke sem ahhoz hogy menedzselje az üzletét.
Sajnos már Madeirán is tapasztaltam, hogy sok étterem tulajdonos annyira nem becsüli meg a vendégeit, hogy pontos információkkal lássa el őket az interneten. A megváltozott nyitva-tartását vagy éppen az üzletének időszakos bezárását illik közzétenni a vevőköre felé. Amelyik meg ezt nem teszi meg, annak buggyanjon meg a levese!
A strand szép. a víz meglepően kellemes.
Itt szívszorító látvány volt amikor azt láttuk, hogy két erős fiatalember egy betegszállító kerekes hordágyon egy járásképtelen idős embert visz be az óceánba "úszni egyet".
Elballagtam a part sziklafallal lezárt végéig. A sziklák mögött még folytatódik a homokos part, de oda már nem jutottam át, ugyanis nemcsak nyelvtudásbeli hiányosságaim vannak.
(Nem röhögni! Jézus sem tudott úszni!)
